„Életem alapvető érdeme (vagy ha úgy tetszik, hiányossága)
mindig is az volt, hogy saját zenei nyelvezetemet kerestem.
Utálom az utánzást, utálom az elcsépelt módszereket…”

Szergej Prokofjev

A  kiállítás a kiváló zeneszerző, zongoraművész és karmester személyiségét mutatja be. A Prokofjevet megkülönböztető sokrétű tehetség és egyedi szerzői stílus, alkotói nézeteinek sokszínűsége és az önkifejezés új módjainak folyamatos keresése megerősíti a zeneszerző zenei öröksége iránti nagy érdeklődést a közönség és az előadók körében.

Szergej Prokofjev boldog gyermekévei, amelyeket a Jekatyerinoszlavi kormányzóság (ma Donyecki Népköztársaság) Bahmuti járásában található Szoncovka faluban töltött, érezhetően befolyással voltak a zeneszerző stílusára és zenei kézjegyére. Itt, öt évesen itt írta meg első művét, Indiai galopp címmel, kilenc évesen pedig az Óriás című opera szerzője lett.

Szergej Prokofjev egy új zenei nyelv megalkotójaként vonult be a történelembe, amely szigorú logikában, világos szerkezetben, valamint a ritmus és tempó éles kontrasztjában testesült meg. Munkásságát a dinamizmus, a stílustisztaság és a kifejezés közvetlensége jellemzi. A zeneszerző minden zenei műfajban hagyott örökséget: operák és balettek, szimfóniák és versenyművek szólóhangszerekre és zenekarra, szonáták, kantáták, oratóriumok, kamaraművek, film- és színpadi zenék.

A kiállítás anyagát az Orosz Nemzeti Zenei Múzeum állította össze a fesztivál számára. A fesztivált, illetve a kiállítást a múzeum igazgatója, Mikhail Bryzgalov nyitja meg.

Műsor:

• Grieg: 6 dal op.48 
• Grieg: 6 poéma op.25 
• Csajkovszkij: Dumka op.59 
• Csajkovszkij: Válogatás dalaiból

Horti Lilla – szoprán
Kovács Gergely – zongora

A történet így szól: 1888-ban egy különleges vacsoránál találkozott Brahms, Grieg és Csajkovszkij. Grieg hamar Csajkovszkij rajongója lett és lipcsei tartózkodása alatt igyekezett minél több alkalommal találkozni vele. Ezeken az alkalmakon Grieg és felesége, Nina dalokat adtak elő Csajkovszkij élvezetére. Csajkovszkij nem tartotta a norvég szerzőt számottevő komponistának, de a szemében nagyon emberi volt, amit nagyon elismert.

Eckhardt Gábor előadása gyereknek Muszorgszkij híres művéről, az Egy kiállítás képei című darabról, ami olyan meséket mutat meg a gyerekeknek a zenén keresztül, hogy a gyermeki világ fantáziája is találjon magának egy „saját filmet, mesét” az elhangzottak alapján.

Eckhardt Gábor hitvallása: „Közhely, de munkánk igazi célja az, hogy fölöslegessé váljunk tanítványaink számára. Mit is jelent ez? Megtanítani a növendékeket lényegre látó kérdéseket feltenni, illetve ezekre megfelelő válaszokat adni!”

Műsor:

• Grieg: 6 dal op.48 
• Grieg: 6 poéma op.25 
• Csajkovszkij: Dumka op.59 
• Csajkovszkij: Válogatás dalaiból

Horti Lilla – szoprán
Kovács Gergely – zongora

A történet így szól: 1888-ban egy különleges vacsoránál találkozott Brahms, Grieg és Csajkovszkij. Grieg hamar Csajkovszkij rajongója lett és lipcsei tartózkodása alatt igyekezett minél több alkalommal találkozni vele. Ezeken az alkalmakon Grieg és felesége, Nina dalokat adtak elő Csajkovszkij élvezetére. Csajkovszkij nem tartotta a norvég szerzőt számottevő komponistának, de a szemében nagyon emberi volt, amit nagyon elismert.

Műsor:

• Brahms: c-moll trió op.10.
• Csajkovszkij: a-moll trió op.50

Balogh Ádám – zongora, Devich Gergely – cselló, Korossy-Khayll Csongor – hegedű

A történet így szól: Amikor 1888 újév napján Csajkovkszij meglátogatja azt az Adolph Brodsky-t, aki hegedűversenyének bemutatóján a szólista volt, az egyik szobából Brahms c-moll triója szűrődik ki. A zongoránál maga Brahms ült. Bár Csajkovszkijt nem nyűgözte le Brahms zenéje, a próbát követő vacsorán barátságot kötöttek.

Műsor:

• Grieg: 6 dal op.48 
• Grieg: 6 poéma op.25 
• Csajkovszkij: Dumka op.59 
• Csajkovszkij: Válogatás dalaiból

Horti Lilla – szoprán
Kovács Gergely – zongora

A történet így szól: 1888-ban egy különleges vacsoránál találkozott Brahms, Grieg és Csajkovszkij. Grieg hamar Csajkovszkij rajongója lett és lipcsei tartózkodása alatt igyekezett minél több alkalommal találkozni vele. Ezeken az alkalmakon Grieg és felesége, Nina dalokat adtak elő Csajkovszkij élvezetére. Csajkovszkij nem tartotta a norvég szerzőt számottevő komponistának, de a szemében nagyon emberi volt, amit nagyon elismert.

Műsor:

• Brahms: c-moll trió op.10.
• Csajkovszkij: a-moll trió op.50

Balogh Ádám – zongora, Devich Gergely – cselló, Korossy-Khayll Csongor – hegedű

A történet így szól: Amikor 1888 újév napján Csajkovkszij meglátogatja azt az Adolph Brodsky-t, aki hegedűversenyének bemutatóján a szólista volt, az egyik szobából Brahms c-moll triója szűrődik ki. A zongoránál maga Brahms ült. Bár Csajkovszkijt nem nyűgözte le Brahms zenéje, a próbát követő vacsorán barátságot kötöttek.

Eckhardt Gábor előadása gyereknek Muszorgszkij híres művéről, az Egy kiállítás képei című darabról, ami olyan meséket mutat meg a gyerekeknek a zenén keresztül, hogy a gyermeki világ fantáziája is találjon magának egy „saját filmet, mesét” az elhangzottak alapján.

Eckhardt Gábor hitvallása: „Közhely, de munkánk igazi célja az, hogy fölöslegessé váljunk tanítványaink számára. Mit is jelent ez? Megtanítani a növendékeket lényegre látó kérdéseket feltenni, illetve ezekre megfelelő válaszokat adni!”

Műsor:

Prokofjev: Amerikai nyitány op.42

Prokofjev: 3. C-dúr zongoraverseny op.2

***

Gershwin: Kék rapszódia

Ravel-Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Pálfalvi Tamás – trombita, Szabó Marcell – zongora

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

A történet így szól: miután Prokofjev Franciaországban befejezi harmadik zongoraversenyét Amerikába utazik, hogy bemutassa. A mű nem arat osztatlan sikert, de a következő évben Párizsban lenyűgözi a hallgatóságot. A párizsi koncertet az a Szergej Kuszevickij vezényli, aki ugyanabban az évben megbízza Ravelt, hogy hangszerelje meg Muszorgszkij zongoraművét. Ravel később Amerikába utazik, ahol egy születésnapi partin megismerkedik Gershwin-nel (akinek a szülei emigrált oroszok voltak), aki a Kék Rapszódiából játszik részleteket. Gershwin a későbbiekben Párizsba utazik, ahol Ravellel és Prokofjevvel is találkozik. A kör bezárul.

Műsor:

Prokofjev: Amerikai nyitány op.42

Prokofjev: 3. C-dúr zongoraverseny op.2

***

Gershwin: Kék rapszódia

Ravel-Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Pálfalvi Tamás – trombita, Szabó Marcell – zongora

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

A történet így szól: miután Prokofjev Franciaországban befejezi harmadik zongoraversenyét Amerikába utazik, hogy bemutassa. A mű nem arat osztatlan sikert, de a következő évben Párizsban lenyűgözi a hallgatóságot. A párizsi koncertet az a Szergej Kuszevickij vezényli, aki ugyanabban az évben megbízza Ravelt, hogy hangszerelje meg Muszorgszkij zongoraművét. Ravel később Amerikába utazik, ahol egy születésnapi partin megismerkedik Gershwin-nel (akinek a szülei emigrált oroszok voltak), aki a Kék Rapszódiából játszik részleteket. Gershwin a későbbiekben Párizsba utazik, ahol Ravellel és Prokofjevvel is találkozik. A kör bezárul.

Műsor:

• Brahms: c-moll trió op.10.
• Csajkovszkij: a-moll trió op.50

Balogh Ádám – zongora, Devich Gergely – cselló, Korossy-Khayll Csongor – hegedű

A történet így szól: Amikor 1888 újév napján Csajkovkszij meglátogatja azt az Adolph Brodsky-t, aki hegedűversenyének bemutatóján a szólista volt, az egyik szobából Brahms c-moll triója szűrődik ki. A zongoránál maga Brahms ült. Bár Csajkovszkijt nem nyűgözte le Brahms zenéje, a próbát követő vacsorán barátságot kötöttek.

Eckhardt Gábor előadása gyereknek Muszorgszkij híres művéről, az Egy kiállítás képei című darabról, ami olyan meséket mutat meg a gyerekeknek a zenén keresztül, hogy a gyermeki világ fantáziája is találjon magának egy „saját filmet, mesét” az elhangzottak alapján.

Eckhardt Gábor hitvallása: „Közhely, de munkánk igazi célja az, hogy fölöslegessé váljunk tanítványaink számára. Mit is jelent ez? Megtanítani a növendékeket lényegre látó kérdéseket feltenni, illetve ezekre megfelelő válaszokat adni!”