Műsor
Kabalevszkij: 3.zongoraverseny
Kabalevszkij: Hegedűverseny
***
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé

Előadók
Langer Ágnes – hegedű
Szabó Marcell – zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

LeÍrás
Rimszkij-Korszakov és Kabalevszkij. Egyikük a koncerttermek visszatérő vendége, mási-kuk inkább tantermek visszatérő vendége. Bár mindkét szerző számos műfajban kompo-nált, előbbi főleg szimfonikus zenéjével vált ismertté, utóbbi pedig pedagógia célzattal írt műveivel.
Rimszkij-Korszakov nevéhez köthető az első orosz szimfónia létrejötte. Az eredetileg ten-gerésznek szánt szerző autodidakta módon tanulta ki a zeneszerzés fortélyait és vált az Orosz Ötök tagjává, majd az orosz zeneirodalom egyik meghatározó tagjává. Zenéjében a nemzeti hagyományokat orientalizmussal vegyítette, melynek legékesebb példája az orosz zeneirodalom egyik legismertebb műve, a Seherezádé, mely az Ezeregyéjszaka meséiből kiragadott történeteken alapul.
Dmitrij Kabalevszkij nevével jó eséllyel zenetanárok jóval gyakrabban találkoznak, mint a koncertre járó komolyzenét kedvelő közönség. Pedig a számos oktatási céllal írt darabja mellett temérdek szimfonikus zenét, operákat, filmzenét és versenyműveket írt. Három zongoraversenye közül talán a harmadik “Ifjúság” című versenyműve a legismertebb, mely könnyed hangvételével, vidám és energikus szélső tételeivel teszi igazán befogadhatóvá ezt a műfajt Kabalevszkij. Csakúgy mint zongoraversenyéről, úgy hegedűversenyéről is elmondható, hogy bár fiatalok számára is elérhető nehézségű virtuozitással komponálta műveit, zeneszerzői zsenialitását mutatja, hogy mindezt nem a minőség vagy komolyság rovására tette, fiatalok és tapasztaltabbak egyaránt élvezhetik előadását és befogadását.

Műsor
Kabalevszkij: 3.zongoraverseny
Kabalevszkij: Hegedűverseny
***
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé

Előadók
Langer Ágnes – hegedű
Szabó Marcell – zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

LeÍrás
Rimszkij-Korszakov és Kabalevszkij. Egyikük a koncerttermek visszatérő vendége, mási-kuk inkább tantermek visszatérő vendége. Bár mindkét szerző számos műfajban kompo-nált, előbbi főleg szimfonikus zenéjével vált ismertté, utóbbi pedig pedagógia célzattal írt műveivel.
Rimszkij-Korszakov nevéhez köthető az első orosz szimfónia létrejötte. Az eredetileg ten-gerésznek szánt szerző autodidakta módon tanulta ki a zeneszerzés fortélyait és vált az Orosz Ötök tagjává, majd az orosz zeneirodalom egyik meghatározó tagjává. Zenéjében a nemzeti hagyományokat orientalizmussal vegyítette, melynek legékesebb példája az orosz zeneirodalom egyik legismertebb műve, a Seherezádé, mely az Ezeregyéjszaka meséiből kiragadott történeteken alapul.
Dmitrij Kabalevszkij nevével jó eséllyel zenetanárok jóval gyakrabban találkoznak, mint a koncertre járó komolyzenét kedvelő közönség. Pedig a számos oktatási céllal írt darabja mellett temérdek szimfonikus zenét, operákat, filmzenét és versenyműveket írt. Három zongoraversenye közül talán a harmadik “Ifjúság” című versenyműve a legismertebb, mely könnyed hangvételével, vidám és energikus szélső tételeivel teszi igazán befogadhatóvá ezt a műfajt Kabalevszkij. Csakúgy mint zongoraversenyéről, úgy hegedűversenyéről is elmondható, hogy bár fiatalok számára is elérhető nehézségű virtuozitással komponálta műveit, zeneszerzői zsenialitását mutatja, hogy mindezt nem a minőség vagy komolyság rovására tette, fiatalok és tapasztaltabbak egyaránt élvezhetik előadását és befogadását.

Műsor
Rimszkij-Korszakov:
4 románc op.40
4 darab zongorára op.11
c-moll trió I.tétel
***
Kabalevszkij:
Válogatás ifjúsági zongoraműveiből
C-dúr Szonatina op.13 no.1
Improvizáció hegedűre és zongorára op.21
Rondó hegedűre és zongorára op.69

Előadók
Balogh Ádám, Szabó Marcell – zongora
Fülep Máté – bariton
Székely Anna Lilla – hegedű, Rátkay Áron – cselló, Szaniszló Attila – zongora

LeÍrás
Rimszkij-Korszakov és Kabalevszkij. Egyikük a koncerttermek visszatérő vendége, másikuk in-kább tantermek visszatérő vendége. Bár mindkét szerző számos műfajban komponált, előbbi fő-leg szimfonikus zenéjével vált ismertté, utóbbi pedig pedagógia célzattal írt műveivel.
Rimszkij-Korszakov nevéhez köthető az első orosz szimfónia létrejötte. Az eredetileg tengerész-nek szánt szerző autodidakta módon tanulta ki a zeneszerzés fortélyait és vált az Orosz Ötök tagjává, majd az orosz zeneirodalom egyik meghatározó alakjává. Zenéjében a nemzeti hagyo-mányokat orientalizmussal vegyítette, melynek legékesebb példája az orosz zeneirodalom egyik legismertebb műve, a Seherezádé, mely az Ezeregyéjszaka meséiből kiragadott történeteken alapul.
Dmitrij Kabalevszkij nevével jó eséllyel zenetanárok jóval gyakrabban találkoznak, mint a kon-certre járó komolyzenét kedvelő közönség, pedig a számos oktatási céllal írt darabja mellett te-mérdek szimfonikus zenét, operákat, filmzenét és versenyműveket írt.A koncerten a zeneszerző-ről illetve az elhangzó művekről rövid ismertetetőt ad Szabó Marcell zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője

Műsor
6 darab gyerekeknek négy kézre op.34
Válogatás az op. 43 és op.53 – as zongoraművekből
***
d-moll trió No.1. op.32

Előadók
Pregun Tamás, Szabó Marcell, Szaniszló Attila – zongora
Székely Anna Lilla – hegedű
Rátkay Áron – cselló

LeÍrás
Anton Arenszkij neve talán ismeretlenül hangozhat sokak számára, de hazájában kiemelkedő tanár, zongorista és komponistaként tartják számon. Késő romantikus stílusa inkább mutat rokon-jegyeket Csajkovszkij zenéjével , mint tanárával, Rimszkij-Korszakovval. Munkásságából kitűn-nek kamara és szimfonikus művei, de többszáz zongoraművet is írt, köztük számos kétzongorás szvitet. A mindössze 44 évet élt zeneszerző életéből nem hiányoztak a hedonizmus számos faj-tái.
Koncertünkön zogoramuzsikáján túl az egyik legszebb és legismertebb műve lesz terítéken: a d-moll triója , melyet korának elismert csellistájának, Karl Davidoffnak ajánlott.
Bár komponistaként nem hagyott akkora nyomot a zenetörténetben, tanítványai közül olyan ta-lentumok kerültek a komolyzenei élet meghatározó egyéniségei közé, mint Rahmanyinov, illetve Szkrjabin.
A koncerten a zeneszerzőről illetve az elhangzó művekről rövid ismertetetőt ad Szabó Mar-cell.zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője.

Műsor
Orosz rapszódia két zongorára
1.g-moll trió
Két szalon dara
b hegedűre és zongorára op.6
******
Válogatás Rachmaninov dalaiból
b-moll zongoraszonáta op.36 (1931-es verzió)

Előadók
Langer Ágnes – hegedű
Székely Anna Lilla – hegedű
Balogh Ádám, Pregun Tamás, Szaniszló Attila, Szabó Marcell – zongora
Fülep Máté – bariton
Rátkay Áron – cselló

LeÍrás
Ezen a koncerten Rahmanyinov kevésbé ismert portréját szeretnénk a közönségnek bemutatni. A korai egytételes triója, az Orosz Rapszódia két zongorára és az op.6-os “Szalon darabok” – mely a szerző egyetlen hegedű-zongorára komponált opusza – mind 20 éves koráig születtek és bár ezekben még sokszor egy útkereső komponista hangjegyeit halljuk, harmóniai védjegyei és pianisztikus képességei már ezekben is jócskán megmutatkoznak. Külön érdekesség, hogy az op.6-os darabok második tétele a “Magyar tánc” címet viseli.
A műsor második felében már egy érettebb zeneszerző fog megjelenni. Bár Rahmanyinovot fő-ként zongora műveiről szokták ismerni, dalszerzőként több mint 80 dalt vetett papírra, többnyire kortársak és nagy elődök (mint Puskin) verseit dolgozta fel. A koncert zárásaként a mély, energi-kus és rendkívül virtuóz b-moll szonáta szólal meg, melyből több verzió is napvilágot látott komp-lexitása és fogadtatása miatt.
A koncerten a zeneszerzőről illetve az elhangzó művekről rövid ismertetetőt ad Szabó Mar-cell.zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője.