Műsor

Csajkovszkij: D-dúr Hegedűverseny op.35.

****
Csajkovszkij: VI. (h-moll, “Patetikus”) szimfónia, op. 74

Közreműködik

Kállai Ernő – hegedű
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre

Akadnak zeneszerzők, akiknek művészetét az egyes korokban különbözőképpen értékelték. Pjotr Iljics Csajkovszkij is ebbe a körbe tartozik, hiszen darabjait még hatvan-hetven évvel ezelőtt sokan hatásosnak és dallamosnak, ámde kissé bombasztikusnak ítélték. Mára szerencsésen helyrebillent ez az értékrend, és a tragikus sorsú orosz mester elfoglalhatta helyét a legjelentősebb alkotók között. Ha végigtekintünk életművén, hamar kiderül, hogy szinte valamennyi műfajban remekműveket alkotott. Operái, balettjei, szimfóniái, versenyművei éppúgy a hangverseny-repertoár részei, mint kamarazenenéje, vokális művei vagy egyéb hangszeres alkotásai.

D-dúr hegedűversenye a hangszer irodalmának egyik legtöbbet játszott remeke. 1878-ban a Genfi-tó mellett vakációzva vetette papírra, ahol súlyos magánéleti gondjai miatt keresett megnyugvást. A darab eredetileg a kor nagy hegedűs egyéniségének, a veszprémi születésű Auer Lipótnak szólt. Auer azonban fanyalogva fogadta a versenyművet, melyet végül aztán Adolf Brodsky mutatott be közönség előtt. Később Auer megbánta óvatosságát, olyannyira, hogy a partitúra nyomtatásra történő előkészítését is ő végezte. A D-dúr hegedűverseny ragyogóan ötvözi az európai versenymű-hagyomány erényeit a szláv nemzeti hangvétellel. Tételei, témái megkapóan dallamosak, mesteri kézzel formáltak és színesen hangszereltek. A szólista számára egyszerre kínálja az érzelmi-zenei kitárulkozás lehetőségét a magasrendű virtuozitás igényével. Súlyában, terjedelmében az alapvetően férfias Allegro moderato nyitótétel a meghatározó, témáinak feldolgozása a bécsi hagyományokon nyugszik. Középen a Canzonetta címet viselő, szlávosan mélabús, éneklő tétel áll, melynek címe itáliai élményekre is utal. Feloldásként, megállás nélkül – attacca – tör ki az ellenállhatatlan finálé, mely két, egymással ellentétes tánckaraktert dolgoz fel. Az egyik kirobbanóan szilaj, a másik visszafogott, lépegető jellegű zenei anyag, melyeket rondó jelleggel alkalmaz a zeneszerző.

A szimfóniákat jelentős számban alkotó zeneszerzők – mint például Haydn, Mozart és Beethoven – egyes darabjainak játszottsága általában különböző. Vannak köztük gyakrabban és ritkábban műsorra tűzött opuszok is, noha zenei értékeik gyakran azonosak. Csajkovszkij esetében is hasonló a helyzet. Hat, a Manfréddel együtt összesen hét szimfóniája közül a három utolsó sorszámú, a Negyedik, az Ötödik és a Hatodik a legjátszottabb. Ezek a boldogság keresésének útját álló sors és a végzet problematikáját jelenítik meg. Mindhárom szimfónia ennek a gondolatkörnek kifejtése, amint arról a szerzőnek pártfogójához, Nagyezsda Meck asszonyhoz írott sorai is tanúskodnak. A VI. „Patetikus” jelzőt is hordozó nagyszabású mű tulajdonképpen Csajkovszkij hattyúdala, pályájának végső állomása. Ennek ellenére szerzője számos újítást is alkalmaz, elsősorban formai tekintetben. Három, alapvetően lendületes, gyors tételt követően a darab fináléja súlyos, tépelődő adagio muzsika, mely mélységes fájdalmat tükröz. Első tételét, melyet lassú bevezető indít, néhány nap alatt vetette papírra a szerző. Másodikként keringőt hallunk, mely nem a szokásos ¾-es metrumú, hanem 5/4-ben szólal meg. Harmadik tétele intenzív, erőteljes induló zene, melynek hatásos lezárása gyakran megtéveszti a hallgatót, mert akár a teljes mű lezárása is lehetne. De ez után szólal meg a fájdalmas Adagio lamentoso, melyben sokak szerint Csajkovszkij saját halálát írta meg, elsiratva nehéz, csalódásokkal teli életét.

Regisztrációs jegyár a zene világnapja alkalmából: 500 Ft

Műsor: Csajkovszkij: Diótörő

Közreműködik: Lukácsházi Győző és a Pro Musica Fúvósötös

Gyerekeknek szóló műsorunkban Lukácsházi Győző a tőle megszokott könnyedséggel és humorral avatja be a legkisebbeket Csajkovszkij örökérvényű művébe. Segítségére a Pro Musica Fúvósötös lesz.

Jegyárak: gyerekeknek ingyenes, felnőtteknek 1000 Ft

Műsor

Sz. Prokofjev–T. Nyikolajeva: Péter és a farkas op.67
P. I. Csajkovszkij: Dumka op.59
M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Közreműködik: Szabó Marcell – zongora

Tihanyi nyitókoncertünkön három programzene lesz terítéken három orosz zeneszerzőtől. A műsor első darabjával megemlékezünk Szergej Szergejevics Prokofjev zeneszerző születésének 130 éves évfordulójára. Prokofjev edukációs céllal írott Péter és a farkas művét az orosz zongoraművész-zongoratanár, Tatjana Nyikolajeva írta át, aki a Zeneakadémián is adott hangversenyt az 50-es években. Csajkovszkij ritkán hallott Dumka zongoradarabjának az alcíme „jelenetek egy orosz faluból”, a falusi lét minden öröme és bánata megjelenik a kompozícióban. Zárásként Muszorgszkij zongoraciklusa hangzik el, melyet építész-festő barátja, Hartmann halála után írt meg. A sorozatban valódi és képzeletbeli festmények elevenednek meg, melyeket a visszatérő „sétamotívum” köti össze.

Jegyárak: 2500 Ft

Műsor

M. I. Glinka: Variációk egy Mozart témára, Esz-dúr noktürn
Glinka-Balakirev: A pacsirta
Sz. Prokofjev: C-dúr prelűd op. 12 no. 7
M. Muszorgszkij: Une Larme (Könnycsepp), Meditation (Meditáció), Souvenir d’enfance (Gyermekkori emlék)
P. I. Csajkovszkij: f-moll keringő op. 40 no. 9, Valse Sentimentale op. 51 no. 6
Ekaterina A. Walter-Kühne: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című opera témáira

Közreműködik: Razvaljajeva Anasztázia – hárfa

Az orosz származású hárfaművész válogatásában kedvelt orosz zeneszerzők műveit szólaltatja meg. A Mozart ihlette Glinka-variációktól Prokofjeven és Muszorgszkij zenéjén keresztül eljutunk a cári világ báljaira, amikor Csajkovszkij keringőjét hallgatjuk. A koncert utolsó darabját – Ekaterina A. Walter-Kühne: Fantázia – pedig Csajkovszkij Anyegin című operája ihlette.

Jegyárak: 2500 Ft

Műsor

Csajkovszkij: D-dúr Hegedűverseny op.35.

****
Csajkovszkij: VI. (h-moll, “Patetikus”) szimfónia, op. 74

Közreműködők

Szólista: Kállai Ernő
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Orosz Zenei Fesztivál, melynek budapesti nyitóhangversenyének ezúttal is a Zeneakadémia ad helyszínt. A pandémia miatt az idei fesztivál emlékezik Csajkovszkijra, a 180+1 éve született orosz romantika mesterére. Szeretnénk a zeneszerző munkásságát jobban bemutatni, ezért az idei évet is az ő műveinek szenteljük, minden egyes koncerten más hangszerre fókuszálva.

Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb versenyműve. A komponista a darabot Auer Lipótnak ajánlotta, ő azonban lejátszhatatlannak tartotta, ezért a fiatal Adolf Brodszkij mutatta be. Később Auer is megváltoztatta a véleményét, többször eljátszotta, sőt a ma ismert kottakiadást is ő rendezte sajtó alá.

Csajkovszkij VI. szimfóniája utolsó műveinek egyike. A bemutatót nagy várakozás előzte meg, a fiatal Rahmanyinov is jelen volt az előadáson. A premier utáni váratlan halála után emlékhangversenyt rendeztek, amelyen a felhangzó szimfóniáról így írt pályatársa, Rimszkij-Korszakov:

„A hallgatóság lelkesedését és rokonszenvét most feltételezhetően a szerző váratlan halála váltotta ki, ami különféle szóbeszédekre adott alkalmat, sőt olyan véleményre is, hogy Csajkovszkij előre megérezte tragikus halálát. Az ilyen történetekért az emberek valósággal bolondulnak. A közönségre az hatott, hogy a szimfónia komor hangulatú utolsó tételét kapcsolatba lehet hozni ilyen előérzetekkel. A nagyszerű kompozíció hamarosan híres, sőt divatos lett.”

Jegyárak: 2500 Ft, 2900, Ft, 3500 Ft, 4900 Ft

Műsor

Csajkovszkij: Diótörő-szvit, op. 71a

Rachmaninov: I. szvit, op. 5.

Közreműködik: Pregun Tamás és Szabó Marcell

Az Orosz Zenei Fesztivál debreceni, mini-maratoni koncertjein az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek. Rachmaninov I. szvitjét Csajkovszkijnak ajánlotta és egyik levelében úgy is hivatkozott rá, mint zenei képek sorozata (erre utal a „Fantázia-tablók” alcím is). A négytételes kompozíció négy költő versét dolgozza fel. A maraton „magját” Csajkovszkij balettjei adják: a három mese Csajkovszkij legkedveltebb művei közé tartozik, a kétzongorás koncerten a Diótörő-szvit lesz hallható.

Regisztrációs jegyár: 500 Ft

Műsor

Csajkovszkij–Rachmaninov: Csipkerózsika-szvit, op. 66a

Csajkovszkij–Langer: Hattyúk tava-szvit, op. 20a

Közreműködik: Balogh Ádám, Szabó Marcell

Mini-maratoni koncertjeinken az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek. A maraton magját Csajkovszkij balettjei adják: a három mese Csajkovszkij legkedveltebb művei közé tartoznak- A második koncerten a Hattyúk tava mellé a Csipkerózsika került, melyből nem más készített átiratot, mint a fiatal Rachmaninov.

Regisztrációs jegyár: 500 Ft

Műsor

Prokofjev–Nyikolajeva: Péter és a farkas, op. 67.

Csajkovszkij: Dumka, op. 59.

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Közreműködik: Szabó Marcell

Az Orosz Zenei Fesztivál debreceni, mini-maratoni koncertjein az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek. A szólókoncert műsorának első darabjával megemlékezünk Szergej Szergejevics Prokofjev zeneszerző születésének 130 éves évfordulójára. Prokofjev edukációs céllal írott Péter és a farkas művét az orosz zongoraművész-zongoratanár, Tatjana Nyikolajeva írta át, aki a Zeneakadémián is adott hangversenyt az 50-es években. Csajkovszkij ritkán hallott Dumka zongoradarabjának az alcíme „jelenetek egy orosz faluból”, a falusi lét minden öröme és bánata megjelenik a kompozícióban. Zárásként Muszorgszkij zongoraciklusa hangzik el, melyet építész-festő barátja, Hartmann halála után írt meg. A sorozatban valódi és képzeletbeli festmények elevenednek meg, melyeket a visszatérő „sétamotívum” köti össze.

Regisztrációs jegyár: 500 Ft

Műsor

M. I. Glinka: Variációk egy Mozart témára, Esz-dúr noktürn
Glinka-Balakirev: A pacsirta
Sz. Prokofjev: C-dúr prelűd op. 12 no. 7
M. Muszorgszkij: Une Larme (Könnycsepp), Meditation (Meditáció), Souvenir d’enfance (Gyermekkori emlék)
P. I. Csajkovszkij: f-moll keringő op. 40 no. 9, Valse Sentimentale op. 51 no. 6
Ekaterina A. Walter-Kühne: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című opera témáira

Közreműködik: Razvaljajeva Anasztázia – hárfa

Az orosz származású hárfaművész válogatásában kedvelt orosz zeneszerzők műveit szólaltatja meg. A Mozart ihlette Glinka-variációktól Prokofjeven és Muszorgszkij zenéjén keresztül eljutunk a cári világ báljaira, amikor Csajkovszkij keringőjét hallgatjuk. A koncert utolsó darabját – Ekaterina A. Walter-Kühne: Fantázia – pedig Csajkovszkij Anyegin című operája ihlette.

Jegyárak: 2500 Ft

A kiállítás ingyenesen látogatható 2021. október 8. és 14. között.

181 éve született Pjotr Iljics Csajkovszkij, a világ egyik legkedveltebb és legtöbbet hallgatott zeneszerzője. A tavalyi Orosz Zenei Fesztivál kiállítása, mely épp a születési jubileum 180. évére esett volna, elmaradt, bár a tárlat anyagát az Orosz Nemzeti Zenei Múzeum összeállította. Az idei fesztiválon, 2021 októberében három városban lesz látható: Budapesten, Debrecenben és Tihanyban. Csajkovszkij különös életével sokan foglalkoztak, halálának körülményei máig tisztázatlanok. Zenei munkásságát a legnagyobbak között tartják számon. A világ koncerttermeinek az egyik leggyakrabban hallható zeneszerzője, igazi zenei utazás elmerülni egy-egy balettjében, szimfóniájában, különleges, romantikus dallamaiban. Utazásai, levelei, barátai, koncertjei lesznek a kiállítás fókuszában.

Balett három felvonásban a Royal Opera House előadásában felvételről

Koreográfus: Kenneth Macmillan

Zene: Szergej Prokofjev

Shakespeare legendás szerelmeseinek szenvedélye és tragédiája Kenneth MacMillan 20. századi balett mesterművében születik újjá a Royal Opera House színpadán. 1965-ös premierje óta Kenneth MacMillan Rómeó és Júliája a modern balett klasszikusává vált, amely érzelmekkel és szenvedéllyel telve jeleníti meg Shakespeare örök érvényű szerelmi történetét. A Royal Balett feldolgozásaiban minden alkalommal új táncosok kapnak lehetőséget arra, hogy újraértelmezzék a tragikus sorsú szerelmesek történetét.

Az előadás hossza 3 óra 15 perc, két szünettel.

Jegyár: 1200 Ft

Műsor: Csajkovszkij különös élete, levelezése

Közreműködők: Meskó Bánk és Razvaljaeva Anasztázia (hárfa)

Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző. Mérnök-hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban tisztviselősködött. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstein volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstein 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij homoszexuális volt, s emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de a pár már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki szinte élete végéig anyagilag támogatta. E támogatással felhagyott az egyre nyomasztóbbnak vélt tanári állásával és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantáziája volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (Hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírái közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében. Életét különös levelezésein keresztül követjük.

Jegyárak: 2500 Ft

Műsor: Csajkovszkij: Diótörő

Közreműködik:Lukácsházi Győző és a Pro Musica Fúvósötös

Gyerekeknek szóló műsorunkban Lukácsházi Győző a tőle megszokott könnyedséggel és humorral avatja be a legkisebbeket Csajkovszkij örökérvényű művébe. Segítségére a Pro Musica Fúvósötös lesz.

Jegyárak: gyerekeknek ingyenes, felnőtteknek 1000 Ft

Műsor

Kétzongorás:

Csajkovszkij: Diótörő-szvit op.71a
Rahmanyinov: I. szvit op.5

Közreműködők: Pregun Tamás, Szabó Marcell – zongora

Mini-maratoni koncertjeinken az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek.
Rachmaninov I. szvitjét Csajkovszkijnak ajánlotta és egyik levelében úgy is hivatkozott rá, mint zenei képek sorozata (erre utal a „Fantázia-tablók” alcím is). A négytételes kompozíció négy költő versét dolgozza fel. A maraton magját Csajkovszkij balettjei adják: a három mese Csajkovszkij legkedveltebb művei közé tartoznak és a Csipkerózsikából nem más készített átiratot, mint a fiatal Rachmaninov. A mese-vonalat erősíti Prokofjev örökérvényű darabja, a Péter és a Farkas, melyet az orosz zongorista-pedagógus Tatjana Nyikolajeva írt át. A maraton zárásaként Muszorgszkij „Egy kiállítás képei” ciklusában Hartmann festő barátja valódi és képzeletbeli képei elevenednek meg lelki szemeink előtt, melynek tablói a nyitó Rachmaninov szvittel rezonálnak.

Jegyárak

A és B szektor 2500 Ft
C és D szektor 2000 Ft

Műsor

Négykezes:

Csajkovszkij-Rahmanyinov: Csipkerózsika-szvit op.66a – 20’
Csajkovszkij-Langer : Hattyúk tava-szvit op.20a – 21’

Közreműködők: Balogh Ádám, Szabó Marcell – zongora

Mini-maratoni koncertjeinken az orosz történetek lesznek a középpontban, három formátumban: kétzongorás, négykezes, illetve szóló zongoraművek.
Rachmaninov I. szvitjét Csajkovszkijnak ajánlotta és egyik levelében úgy is hivatkozott rá, mint zenei képek sorozata (erre utal a „Fantázia-tablók” alcím is). A négytételes kompozíció négy költő versét dolgozza fel. A maraton magját Csajkovszkij balettjei adják: a három mese Csajkovszkij legkedveltebb művei közé tartoznak és a Csipkerózsikából nem más készített átiratot, mint a fiatal Rachmaninov. A mese-vonalat erősíti Prokofjev örökérvényű darabja, a Péter és a Farkas, melyet az orosz zongorista-pedagógus Tatjana Nyikolajeva írt át. A maraton zárásaként Muszorgszkij „Egy kiállítás képei” ciklusában Hartmann festő barátja valódi és képzeletbeli képei elevenednek meg lelki szemeink előtt, melynek tablói a nyitó Rachmaninov szvittel rezonálnak.

Jegyárak

A és B szektor 2500 Ft
C és D szektor 2000 Ft

Műsor

Szólókoncert
Sz. Prokofjev – T. Nyikolajeva: Péter és a farkas op.67
P. I. Csajkovszkij: Dumka op.59
M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Közreműködik: Szabó Marcell – zongora

A zongoramaraton harmadik előadása szólókoncert. Három programzene lesz terítéken három orosz zeneszerzőtől. A műsor első darabjával megemlékezünk Szergej Szergejevics Prokofjev zeneszerző születésének 130 éves évfordulójára. Prokofjev edukációs céllal írott Péter és a farkas művét az orosz zongoraművész-zongoratanár, Tatjana Nyikolajeva írta át, aki a Zeneakadémián is adott hangversenyt az 50-es években. Csajkovszkij ritkán hallott Dumka zongoradarabjának az alcíme „jelenetek egy orosz faluból”, a falusi lét minden öröme és bánata megjelenik a kompozícióban. Zárásként Muszorgszkij zongoraciklusa hangzik el, melyet építész-festő barátja, Hartmann halála után írt meg. A sorozatban valódi és képzeletbeli festmények elevenednek meg, melyeket a visszatérő „sétamotívum” köti össze.

Jegyárak

A és B szektor  2500 Ft
C és D szektor 2000 Ft

Felolvasóest

Közreműködik: Meskó Bánk – próza, Razvaljajeva Anasztázia – hárfa

Pjotr Iljics Csajkovszkij zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstein volt. Csajkovszkijnak, mássága miatt a 19. századi cári világban rejtőzködő életet kellett élnie. Megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött feleségétől. Fordulópontot jelentett életében megismerkedése a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, akinek anyagi támogatásával zeneszerzőként és karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték… Életét különös levelezésein keresztül ismerheti meg az est közönsége Meskó Bánk és Razvaljajeva Anasztázia közreműködésével.

Regisztrációs jegyár: 500 Ft

Műsor

Csajkovszkij: A hattyúk tava szvit, op. 20a – I. Jelenet; II. A kis hattyúk tánca; III. Keringő (Mészáros Zsolt Máté orgonaátirata)
Kjui: g-moll prelűd
Glinka: Esz-dúr fúga
Kjui: Asz-dúr prelűd
Glinka: a-moll fúga
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (Mészáros Zsolt Máté orgonaátirata)

Közreműködik: Mészáros Zsolt Máté

Jegyárak: 2000 Ft